HCM - szívizom-elfajulás, (hypertophic cardiomyopathy)

A szívizom-elfajulás, (HCM, hypertophic cardiomyopathy) bármely korban felléphet macskában. Fiatal macskákban minden előzetes figyelmeztetés nélkül is, ez esetben veleszületett szívbetegségre is gyanakodhatunk. A betegség korai szakaszában a szív megduzzad és gyulladttá válik. Bevérzések keletkeznek a szívizomban. Ezek a hirtelen változások rendkívül igénybe veszik a szívet és akut szívszélhűdést vagy hirtelen halált okozhatnak. A középső szakaszban a szív megnagyobbodott állapotban van, a szívben egyes helyeken az izmot hegszövet vagy más rugalmas szövet váltja fel. Így a szív pumpakénti működése kevésbé hatékonnyá válik és ezt azzal igyekszik kiegyensúlyozni, hogy még tovább növekszik. Ez az állapot 6-7 éves macskákban a leggyakoribb. A végső állapotban a szívizom-elfajulás
fokozódik, baloldali szívszélhűdés lép fel, majd ezt követi a jobboldali szívszélhűdés. Ez általában 10 éves macskákban következik be, de elég nagy a korbeli szórás. Nem tudni, hogy a szívizom megvastagodását egy vagy több tényező váltja-e ki. Eddig a vírusfertőzés, az autó-allergia, mérgek és a taurin hiány került előtérbe, mint lehetséges kiváltó ok. A szívizom megvastagodása a szívkamrák elégtelen feltöltődéséhez, a szív pumpaként való működésének zavarához és szabálytalan szívritmushoz vezet. Ezek eredményeképpen nehézlégzés lép fel, a tüdőben és a hasüregben folyadék halmozódik fel, vérrögök keletkeznek. Könnyebb esetekben levertség és étvágytalanság jelentkezik tünetként. A szívizom megbetegedésének korai tünetei bizonytalanok és nehezen megfoghatóak. A macska éppen csak kevésbé eszik, csökkenti az aktivitását. Általában az első aggasztó tünet maga a szívelégtelenség. A macskák nagyon ügyesek abban is, hogy felismerik önmaguk korlátait és ahhoz igazítják tevékenységüket. A köhögés, amely kutyákban például szívelégtelenségre utal, macskákban ritkán jelentkezik. A krónikus köhögés macskákban leginkább a légzőszervek megbetegedését jelzi. A szívizom megbetegedés kialakulása gyors, két, három nap alatt történik. A macska nehezen lélegzik még pihenő helyzetben is. Ül, a nyakát és a fejét előre nyújtja, könyökét kifelé fordítja és így igyekszik levegőt venni. A lábfeje és a fülei hidegek, jelezvén a keringés elégtelen voltát. A pulzus gyors és gyengén tapintható, üteme szabálytalan vagy túl lassú. Mindezek mellett a macska felhagy az evéssel, gyorsan veszít a testtömegéből, gyenge, elájul, időnként felsír. Kezelése összetett, eredménye az állapot előrehaladtától függ. Laboratóriumi, röntgen és EKG vizsgálat szükséges hozzá. A beteg macskát alacsony só- magnézium- és káliumtartalmú étrenden kell tartani, a keringési zavar miatt felgyülemlő folyadékot vízhajtókkal kell eltávolítani. Erőteljesen javallott a taurin bevitel fokozása és a mozgás minimálisra csökkentése. A diltizam és propanalol két olyan gyógyszer, amelyet gyakran bevetnek, mert ezek csökkentik a szívverés gyakoriságát, továbbá a nyomást a szívkamrákban, így azok jobb feltöltődését teszik lehetővé, továbbá elernyesztik a szívizmot. Mindezeket természetesen csak állatorvos ellenőrzése mellett és előírásai szerint szabad alkalmazni. Egy vizsgálatban a HCM-ben szenvedő macskák túlélési átlagidejét 732 napban állapították meg. Azok a macskák, amelyek szíve percenként 200-nál kevesebbet vert, hosszabb ideig maradtak életben, mint azok, amelyeknél a szív percenként 200-nál többet vert (összehasonlításként: a normális pulzusszám nyugvó helyzetben lévő macskában percenként 110-140).

A betegségre genetikai szűrés létezik! Pozitív, beteg állattal tenyészteni tilos! Figyeljenek oda a gazdik, legyenek körültekintők, és ne vásároljanak olyan tenyészetből kiscicát, ahol a szülők egészségügyi, genetikai papírjait a tenyésztő nem adja oda fénymásolatban, avagy küldi el emailben! Kevés, amikor a "tenyésztő" szóban jelzi hogy "igen a tenyészállománya betegségektől mentes, szűrt". A szülők genetikai dokumentumait, egy Tenyésztő, mellékeli az adásvételi szerződéssel. 

Az erre a génre történö szürést már több laborban is évekkel ezelött megkezdték. A teszt úgy történik, hogy macskák szájának a nyálkahártyájáról kell levenni egy nyálkahártya mintát és azt a számos labor egyikébe beküldeni.

PKD - (Polycystic Kidney Disease)

A Polycystic Kidney Disease, magyarul a Multicisztás Vesebetegség, a macskák öröklött, genetikailag terhelt betegsége, amely a veseszövetek pusztulását okozza. Ultrahangos vizsgálattal már 9 hónapos korban, 99%-os biztonsággal meglehet állapitani a PKD-t. A veseelégtelenség tünetei sokkal késöbb jelentkeznek. Eppen ezért nagyon fontos az, hogy már a tenyésztés során megtudjuk azt, hogy melyek azok a macskák, amelyek ezt a PKD1 nevü gént hordozzák magukban. Dr. Leslie Lyons, a UC Davis School of Veterinary Medicine genetikai laborjának állatorvosa fedezte fel a PKD genetikai mutációjának az okát, amelyet a PKD1 gén okoz. A betegségnek létezik enyhébb formája, mely nem mindig okoz tüneteket, de a súlyosabb esetekben a vese leáll, és akár halálhoz is vezethet. 

SMA - (gerinc eredetű izomsorvadás )

A spinális izomatrófia egy olyan öröklött betegség, amely a gerincvelőben elhelyezkedő, az izmok beidegzését végző, az azokat mozgató idegsejtek pusztulását jelenti. Emiatt azok a beidegzett izmok, amelyeket ezek a sejtek működtetnének, nem tudnak dolgozni, elsorvadnak. Egy gerinc eredetű izomsorvadásról van tehát szó.  A betegségre jellemző fokozatos instabilitás bizonytalan járás, testtartási rendellenességek, hátsó végtagok bénulása. Érintett cicák az SMA első jeleit körülbelül 3-4 hónapos korban mutatják. 

A betegség diagnózisát genetikai teszt alapján lehet megállapítani, amennyiben az izomvizsgálatok során az alapos gyanú felmerült.

PRA - ( retina sorvadás) 

Progresszív retina atrófia (PRA) egy autoszomális recesszív örökletes betegség, ami fokozatos látásromlással majd vaksággal zárul. Legkorábbi jelei cicáknál, másfél 2 éves korban jelentkeznek, a teljes vakság 3-4 éves korukra alakul ki. A betegség kialakulásáért felelős gént sikerült azonosítani (CEP290) DNS vizsgálattal szűrhető. Ami az utódok egészségvédelme érdekében nagyon fontos. 

PKdef - ( piruvát kináz hiány) 

A glikolízis (anyagcsere) leggyakoribb enzimdefektusa a piruvát kináz enzim hiánya, mely elsősorban a vörösvértesteket érinti és élethosszig tartó krónikus hemolítikus aneamiát (vérszegénységet) okoz. Autoszomális, recesszíven öröklődő betegség. Gyakori tünetei a sárgaság, megnagyobbodott lép, csökkent haemoglobin. A betegség diagnózisának felállítása nem könnyű. Szükséges hozzá a genetikai teszt, teljes vérkép, amit érdemes többször megismételni.

Közérthetőbben: Ha egy tenyésztő nem végzi el az állományában lévő összes macskája genetikai tesztelését, nem tudhatja hogy beteg vagy egészséges egyedeket pároztat e, azaz az utódok egészségéről sem fog tudni semmit. Igaz, 1000 más betegség "fenyegetheti" még szeretett kedvencünket, akár a "villámcsapás" is, de a józanész számomra azt diktálja, ha van rá lehetőségünk csökkentsük a halálozási rátát, minimum a FAJTA SZERETETE érdekében. Kiváltképp ha az adott fajta terhelt mindezen genetikai betegségekkel! 

Vírusok

Macskák fertőző bélgyulladása (panleukopénia)

A macskák nagy ragályozó képességű, lázas általános tünetekkel, hasmenéssel, hányással, kiszáradással és erős leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése a vérben) járó fertőző betegsége. A vírus a beteg macskákból főként a bélsárral, de egyéb váladékokkal is nagy mennyiségben ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, de közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létrejön. Fogékony macskák között a fertőzés gyorsan terjed. A lappangási idő többnyire 4-5 nap. Heveny esetekben nagyfokú elesettség, magas 41-42 C fokos láz, gyakori hányás, majd hasmenés és ezek következményeként súlyos kiszáradás alakul ki. A bőr rugalmatlan, ráncokba emelhető. Fiatal macskák a betegség heveny formájában gyakran már azelőtt elhullanak, mielőtt a hasmenés kialakulna.

Macskák fertőző hashártyagyulladása - FIP

A macskák félheveny vagy idült lefolyású, lázas általános tünetekkel, a savóshártyák gyulladásával járó, súlyos fokú immunhiányos betegsége. Klinikai tünetek csak a fertőzött állatok egy részében alakulnak ki, de ilyenkor a betegség következetesen elhullással végződik. A vírus iránt a fiatal, egy éves kor alatti macskák a legfogékonyabbak. A fertőzés rendszerint már nagyon korán, az élet első néhány hónapjában bekövetkezik, a fertőzött anyák nyálától, egyéb váladékaitól, az alomtársaktól és más, tartósan vírushordozó macskáktól, szájon át és aerogén (belélegzéses) úton egyaránt. A vírus a fertőzött macskák nyálában, légúti váladékaiban és a bélsárban egyaránt jelen van. Jellegzetes tünetek: az állatok tompultak, étvágytalanok, tartósan lázasak. Az ún. nedves forma során a hasüregben nagyobb mennyiségű savó halmozódik fel, fokozatosan hasvízkór alakul ki.