EN HU

Tenyésztésről őszintén- CatVlog csatorna. Elsők között magyarországon, link: https://www.youtube.com/user/szabokry23

Macskáról, emberre terjedő betegségek (zoonózisok)
2017.02.17

Macskáról, emberre terjedő betegségek (zoonózisok)

Nem célom megijeszteni a gazdikat, de sokszor magunk miatt is fontos szőrős talpú kedvencünk egészségvédelme. Az ők egészsége a Mi egészségünk is!

  1. Férgesség: Tenyészetünkben a kölykök 13 hetes korukig négyszer esnek át féreghajtáson. De javaslom a gazdiknak, hogy ők is tegyék ezt meg havi rendszerességgel, ha lakásban van a cica és nem lakik együtt más állattal, akkor is! Féreghajtó készítmények széles tárháza áll ma már rendelkezésünkre. Paszták, tabletták, spot onok. Fonálférgesség: Ezek a macska vékonybelében élősködnek. A nőstényférgek petéi a macska ürülékével a szabadba jutnak. A külvilágban 3-4 hét alatt fertőzőképes lárva alakul ki a petében. Ha a macska elfogyasztja a petéket, akkor a vékonybélben kiszabadulnak belőlük a lárvák. A lárvák áthatolnak a bélfalon, a szervezetben jutnak, majd vissza a belekbe, ivarérettekké válnak és kezdődik elölről az egész folyamat. A petéket cipővel is könnyedén behozhatjuk lakásunkba. A tünetek erőssége a legenyhébbtől az igen súlyosig terjedhet emberben is. Minél több a lenyelt peték száma, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. A szervezet védekező reakciója végül megállítja a lárvák vándorlását, a lárvák nyugvó állapotba kerülnek, majd elpusztulnak. Tünetek macskáknál: nagy has, lesoványodás, étvágytalanság, hasmenés, hányás. Fertőződhet a macska: anyatejtől, nyers hústól, kertből, cipőről, bolháról. Sok esetben a férges macska teljesen tünetmentes és a székletében sem láthatóak szabad szemmel peték. Ezért is nagyon fontos a rendszeres féreghajtása cicánknak, hiszen minden nap simogatjuk kedvencünket, aki viszont ugyan ilyen rendszerességgel mosakszik. Popsija nyalogatásával a féregpeték könnyedén a szőrzetére kerülhetnek és onnan minket is megfertőzhetnek! Galandféreg: A galandférgek alakja – különösen, ha sok ízből tevődik össze – szalagszerű. A szalagnak elülső vége rendszerint vékony, hátrafelé viszont fokozatosan szélesedik. A köztigazdák által, a fertőzésre alkalmas peték felvétele után, azok emésztőcsövében a burkaikból szabaddá váló, úgynevezett onkoszférák behatolnak a nyálkahártya mélyére, majd a véráram vagy a nyirokkeringés útján végleges helyükre kerülnek (máj, tüdő, agy, szív, hashártya stb.), ahol kifejlődnek a fertőző lárvák, a hólyagférgek, melyek a skolexet tartalmazzák.

    Az úgynevezett hólyagférgek általában valaminő köztigazdában fejlődnek ki, majd e hólyagokat tartalmazó szervet elfogyasztja a kutya, és annak vékonybelében kifejlődik az ivarérett galandféreg, mely hamarosan megkezdi a peték ürítését. A macska fertőzöttségét a DIPYLIDIUM OERLEYI féreg okozza, mely 15-20 cm hosszú láncolatot képez. A galandférgek elhajtására többek között alkalmazható a CESTAL CAT tabletta a mellékelt utasítás szerint. Fontos, hogy az állatokat a tabletta beadása után 24 óráig zárt helyen tartsuk, és az ürített bélsarat, férgeket, féregízeket elégessük.

  2. Toxopalzmózis: 

    A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. A bántalom okozója egy aprócska parazita, egy véglény a Toxoplazma gondii, ami már egy évszázaddal ezelőtt ismertté vált, azóta pedig 300-nál több emlős és 60 féle madárfajból is kimutatták.

    Nagyon fontos tudni, hogy a toxoplazmákkal, ezekkel az apró véglényekkel fertőzött macska a kórokozó ürítésével veszélyt jelent a kismamákra, de azt is tudni kell, hogy a fertőzés nemcsak a fertőzött macskával való közvetlen kapcsolat, de a macska által ürített kórokozóval fertőzött mosatlan zöldség és gyümölcs vagy a cisztákkal fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kecske esetleg juh forralatlan tejével is bekövetkezhet.

    Csak 1937-ben derült ki, hogy az emberre veszélyes. Terjedési módját valamint, hogy a bántalom legfőbb terjesztője a macska, csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1969-1970-ben sikerült tisztázni.

    Bebizonyosodott ugyanis, hogy a macska a toxoplazmáknak nemcsak közti-, hanem végleges gazdája is lehet, mivel ivaros szaporodása kizárólag csak a macskában és a macskafélékben lehetséges. 

    A macska fertőződése már többféleképpen is bekövetkezhet. Nevezetesen más macskák ürülékének elfogyasztása útján, melyek toxoplazma oocisztákat tartalmaznak. Olyan zsákmányállatok (főként egér) vagy húsféleségek elfogyasztása útján, melyek szöveteiben a kórokozók tömegeit tartalmazó szöveti ciszták találhatók vagy éppenséggel a fertőzött állatok elfogyasztása révén.

    A macskák által ürített oociszták („peték”) valamennyi köztigazda faj fertőződésének lehetséges (háziállat, ember) fertőzési forrásai. A szerológiai vizsgálatok során 80 százalékot is elérő fertőzöttség arra utal, hogy a macskák többsége életében valamikor ürített oocisztákat. 

    Elsősorban az immunhiányos megfelelő ellenálló képességgel nem rendelkező egyénekben jár a fertőzés súlyos következményekkel, valamint a frissen fertőződött várandós nők magzataiban és újszülötteiben.

    A terhesség első harmadában bekövetkező fertőződés esetenként vetélést, a terhesség második és harmadik trimeszterében történő fertőződés pedig néha koraszülést, halvaszületést, különféle magzatkárosodásokat (idegrendszeri elváltozások, szemkárosodás, agykamratágulat, értelmi fogyatékosság stb.) okozhat. Ép immunrendszerű várandós nők esetében tehát a krónikus fertőzöttség egyben a magzat védelmét is jelenti! Hazánkban a várandós anyák mintegy 40 százaléka Toxoplasma-ellenanyag negatív, így csak ők vannak a fertőzés következményeinek kitéve. Ez vérvizsgálattal tisztázható, hisz több országban, így pl. Franciaországban, Ausztriában stb. kötelező a várandós anyák szűrése. Védekezés: 

    A macskával történt foglalkozás után alapos kézmosás szappannal.

    · A szobában tartott macskák ürülékét felfogó homokot naponta kell üríteni, a tartóját alaposan kitakarítani, havonta fertőtleníteni.

     A macskákat tilos nyers hússal etetni.

     Gyümölcsöt, zöldségfélét fogyasztás előtt alaposan megmosni.

     A fogyasztásra kerülő húst, tejet hőkezelni.

    Az elmondottak ismeretében – úgy gondolom, hogy – nem a cicát kell elaltatni, hanem a fertőződés lehetőségeit kell elkerülni, vagy amennyiben lehetséges, kizárni. A fertőzés ugyanis nemcsak a macskával történő közvetlen kapcsolat során következhet be.

     

  3. Giardiosis: Elsősorban fiatal egyedeknél vagy legyengült immunrendszerű állatokban, krónikus jelleggel intermittálóan jelentkező nyálkás-véres hasmenés esetében. Az állat étvágya változó, de semmiképpen nem jellemző virális enterális kórképekben tapasztaltaknál. Az étvágy változó, hányás igen ritkán jelentkezik, de a visszatérő, vagy permanensen jelentkező hasmenés mindig tapasztalható. Emberre is fertőző, nehezen kimutatható kórokozó. Krónikus jelleggel visszatérő intermittáló, vagy folyamatos hasmenés valószínűsíti a diagnózist. Hányás ritka, fiatal állatok lesoványodnak a malabsorpció következtében. A definitív diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges. Friss esetleg colonoscopiával vett bélsár cink-szulfátos felszíndúsításával azonosíthatjuk a vegetatív alakokat. A vizsgálatot 48-72 óra múlva meg kell ismételni és az együttes negatívitás tekinthető véglegesnek. Laboratóriumunkban monoklonális antitestek segítségével ELISA módszerrel vizsgálunk, amelyhez nem kell többszöri vizsgálat és friss bélsár. A teszt standardizált, specifikus, megbízható. A vizsgálat biztonságát növeli, ha az 1.-3.-6. napon összegyüjtött bélsármintát vizsgálunk, egy mintaként kezelve. A gyakorlatban azt tanácsoljuk, hogy a tulajdonos összegyűjti a mintákat és az állatorvosi vizit napján friss bélsarat is hoz. Ha a giardiosisra irányuló vizsgálat negatív, akkor a friss bélsárból bakteriológiai vizsgálattal folytatjuk a laboratóriumi munkát. 

  4. Macska gombás betegsége: 

    A bántalmat túlnyomó többségben a Microsporum canis nevű gomba okozza, de ritkábban a Trichophyton gombafajok kórokozó szerepe is kimutatható. A betegség iránt főként a fiatal macskák fogékonyak.
    A fertőződés, amint arról már az előbbiekben is szó esett, elsősorban a beteg állattal való közvetlen érintkezéssel történik, de nagy jelentőségű a közvetett fertőzés lehetősége is, amikor a különféle játékok, takaró és szállítókosár, a spórákat tartalmazó tisztító eszközök (fésű, kefék stb.) közvetítik a fertőzést.
    A közös fekhely esetében a környezetben levő spórákat tartalmazó szőrszálak, hámpikkelyek ugyancsak a fertőzés forrásául szolgálhatnak. Ehhez tudni kell, hogy a fertőzést okozó spórák igen nagy ellenálló-képességgel rendelkeznek a környezeti hatásokkal szemben, és a fertőzőképességüket akár hónapokon keresztül, de egyes adatok szerint akár egy esztendeig is megőrizhetik!
    Nem elhanyagolható tény, hogy az ún. ectoparaziták, tehát a bőrön élősködő férgek, így például a bolhák is átvihetik a ragályanyagot egyik állatról a másikra. 
    Egészséges, jó ellenálló-képességű állatokat a gombák kevésbé tudják megbetegíteni, de mindazon hatások, melyek legyengítik a macska természetes védekező rendszerét, elősegítik a betegség terjedését.
    1. A hiányos táplálkozás – mindenekelőtt az esszenciális zsírsavakban hiányos táplálék -, amely miatt a bőr fogékonyabb a gombák, baktériumok és paraziták okozta fertőző betegségekkel szemben.
    2. A kedvezőtlen higiéniás viszonyok, a hideg, nyirkos időjárás gyengíti az ellenálló-képességüket. Tudjuk, hogy a macskák szeretik a meleget és szükségük is van rá. (Őseik meleg éghajlatú vidéken éltek.)
    3. Zsúfolt tartás, ahol sok macskát tartanak túl szűk helyen.
    4. Elősegíti a bántalom terjedését az utóbbi időben egyre terjedő leukózis, melyről Lapunk szeptemberi számában olvashattunk ismertetést. 
    Az állatok és az ember bőrét megbetegítő gombák a dermatophytonok, a növényvilág legkevésbé differenciált egyedei. Spórákkal szaporodnak, ezekkel történik a fertőződés is. A spórák kerekded vagy sokszögletű, erősen fénylő képletek.
    A lappangási idő, tehát a fertőződés és a klinikai tünetek megjelenése közötti idő általában 8-10 nap, de ez az időszak ennél hosszabb is lehet.
    A gombák okozta kóros folyamat a hám elszarusodó rétegeiben zajlik, ami fokozott hámlást, a szőrszálak letöredezését, kihullását okozza. E kóros folyamat során a gombák anyagcseretermékei a bőr mélyebb rétegeibe, a szőrhagymák környékére is bejutnak. 
    A klinikai tünetek megjelenése szerint háromféle megjelenési formát ismerünk, nevezetesen a tipikus, az atipikus formát és a tünetmentes fertőzöttséget, mely főként a hosszúszőrű macskákban gyakori, mely a hazai felmérések szerint akár az 50%-ot is eléri.
    tipikus eseteket a pofa tájékán, az orrháton, a fülkagylón és az elülső lábakon többnyire kerek foltokban megjelenő szőrritkulás jellemzi. A kopasz bőrterületek széle enyhén kivörösödik. Ugyancsak megfigyelhető a szőrszálak letöredezése, az erős hámlás, a pikkelyezés, vékony pörkök képződése. Nagyon fontos tudni, hogy az elváltozások nem viszketnek!
    Az atipikus esetekben a bőrtünetek szabálytalan foltokban jelennek meg. Idősebb macskákban diffúz (=kiterjedt) szőrhullás, fokozott korpázás, ritkán miliáris dermataitis (=bőrgyulladás) képében mutatkozik a bántalom.
    Igaz, hogy a betegség jellegzetes és az előbb elmondott tünetek alapján könnyen felismerhető, de a bántalom biztos megállapítása mikroszkópos vizsgálattal, olykor pedig a gombatenyésztés útján történhet. 
    A helyi kezelésre leggyakrabban használt gyógyszerek jórészthumán készítmények, amelyek állatorvosi célra is felhasználhatók.
    Ilyenek például a NIZORÁL 2%-os krém vagy sampon, a LAMISIL 1%-os krém, a BATRAFEN oldat és krém, a CANESTEN oldat és kenőcs.
    A nagy bőrfelületet érintő, főleg idült bőrelváltozások helyi kezelése és a samponos lemosás mellett szájon át adagolt gombaellenes szerek alkalmazása is szükséges lehet. Erre a célra jól bevált a GRISEOFULVIN 125 mg tabletta 22-60 mg/ttkg dózisban 12 óránként vagy a NIZORAL tabletta 10-20 mg/ttkg dózisban naponta alkalmazva két hétig. Mivel mindkét gyógyszernek májkárosító hatása van, két hétnél tovább nem szabad a kezelést folytatni.
    Hosszabb ideig is aggálytalanul adható a LAMISIL tabletta napi 30 mg/ttkg dózisban.
    Több együtt tartott macska esetén az egészségesnek látszó állatokat is gombaellenes hatású samponos kezelésben kell részesíteni. 
  5.  Forrás: Dr. Radnai István, vetnetinfo.com

Copyright © 2010 - 2014 Shelly's Dream MaineCoon
Weboldalt készítette: